Hazen Audel kalandor nem kis próbatételre vállalkozott: a világ legősibb életmódott folytató népcsoportjaiba próbált beilleszkedni, hogy megtudja, miként képesek életben maradni a szélsőséges körülmények között élő bennszülöttek. 
Ha a sűrű amazónai esőerdőben vagy a perzselő Kalahári-sivatagban járunk, rájöhetünk, hogy a 21. század technikai vívmányai helyett sokkal inkább a helyi törzsek ősi tudása az életben maradás kulcsa. Hazen Audel a modern városi életmódot a bennszülöttek hagyományőrző életvitelére cserélte. A kalandor a világ hat pontjára látogatva, hat különböző törzsbe illeszkedett be, és megtanult többek között fegyvereket készíteni, kunyhót építeni, mérgezett nyillal vadászni, és páratlan tudást szívott magába. Közben egészen elképesztő helyzetekbe került: Kanada sarkvidéki részén a sodrodó jégtáblák között halászott, Mongóliában szirti sassal vadászott, és olyan vidékeken járt, ahol az embernek, ha nem akar szomjan halni, tehénvérrel kell oltani a szomját.
A páratlan expedíciót a National Geographic Channel is végigkövette, és lenyűgöző képsorokon mutatja be az ősi törzsek életmódját. A Törzsutas a vadonban című sorozatot 2014. szeptember 1-től hétfőnként 22 órakor vetíti a csatorna.
Tények, érdekességek a felkeresett törzsekről:
Huaoranik (Ecuador)
Az Ecuador keleti részén élő huaoranik vadász- és gyűjtögető életmódot folytatnak. A vadászok 13 különböző állatfaj hangját tudják utánozni, amit az elejteni kívánt majmok és madarak becserkészésénél alkalmaznak. Több mint mint százféle növényt használnak fel különböző célokra a gyógyítástól kezdve a fegyverkészítésig. A gyerekek ötéves korukra megtanulják a fúvócsövek használatát, és tízévesen már a vadászatok hasznos résztvevőivé válnak.
Szanok (Namíbia)
A forró és száraz Kalahári-sivatagban élő szan busmanok Afrika egyik legősibb népcsoportja. Vadászataik során hatalmas területeket járnak be zsákmány után kutatva, lövedékeiket pedig levélbogárfélék lárváiból nyert méreganyaggal teszik halálossá. A szanok kultúrája orális kultúra, ami azt jelenti, hogy semmit se írnak le, az öregek tudása szájhagyomány által öröklődik tovább.
A Salamon-szigetek őslakói
A Salamon-szigetekhez tartozó egyik kis sziget lakói a Föld legsikeresebb tengeri túlélőivé képezték ki magukat. Nemcsak cápavadász expedíciókat szerveznek, hanem a a pálmatolvaj nevű rákot is szívesen fogyasztják, mely félméteres hosszával és négykilogrammos tömegével a legnagyobb szárazföldi ízeltlábú a Földön.
Szamburuk (Kenya)
A félnomád, nyílt szavannán élő, maszájokkal rokon törzs lélekszámát mintegy 200 ezerre becsülik. A szamburuk folyamatosan a szavannát járják teheneikkel és kecskéikkel, friss legelők után kutatva. Életük folyamatos küzdelem, mert Afrika legveszélyesebb állataival – elefántokkal, oroszlánokkal és leopárdokkal – osztoznak a szavannán.
Kazahok (Mongólia)
A kazahok az Altáj-hegység lejtőin legeltetik nyájaikat, mintegy 45%-uk ma is nomád pásztorkodásból tartja fent magát. Jellemzően tradicionális hordozható hajlékban, úgynevezett gerben laknak és szirti sasok segítségével farkasokra és rókákra is vadásznak. Élőhelyükön dermesztő hideg uralkodik, így az ivóvizet jégtömbök formájában gyűjtik a folyókból, tüzüket pedig állati trágyával táplálják.
Az inuitok (Kanada)
Körülbelül 45 ezer inuit él Kanadában az Északi-sarkkör mentén, ahol nem ritka a mínusz 40 fok. A kangiqsujuaq-i inuitok a tenger rendszeres visszahúzódását kihasználva kagylót gyűjtenek a tengerjég alatt. A kagylógyűjtésre azonban csak az újhold és a telihold napjai alkalmasak, mert ilyenkor tart elegendő ideig az apály. Húst és a halat is fogyasztanak, de leginkább csak nyersen.
A NatGeo TV műsora a TvMustra oldalán: http://www.tvmustra.hu/napi/tvmusor/nationalgeographic
